A LETELEPEDÉS (KB. 3000 - 0 BLONEAD URALKODÁSA ELŐTT)

A Leya által teremtett világban számos faj létezett elszórtan az egész kontinenst benépesítve. Andaronban Bergelius lett a rahu törzs vezére, és uralta azt a vidéket.

Legendákban meséltek arról, hogy Bergelius keltette életre Kameria-t, a sárkányt, mely tüzes leheletével felperzselte a földet, és félelmet hozott a vidékre. Fekete szárnyú démonokkal csapatban járva terror alatt tartotta a falvakat, mindenkit elpusztított, aki képtelen volt a menekülésre. Teljes pusztulást hozott a tájra – csak romok maradtak az egykoron nyüzsgő falvakból.

Az otthonokat kifosztották a hordák, lakóiknak megváltás volt a halál. Akiknek sikerült elmenekülniük, egyszerű csónakokon, vagy úszva keltek át az óceánon, és érkeztek meg Andaronba a kimerítő utazás után. Azok, akiknek nem sikerül elérniük a biztonságot nyújtó partokat, mind odavesztek. Oltárt emeltek a halottak tiszteletére, ami még most is áll – felidézve a rég elfedett időket.

Teltek az évek, és Andaronban négy faj emelkedett fel: az elfek, tündérek, macskák és az emberek. Az őslakosok túlélői, akik nem csatlakoztak Parakelius hordáihoz, a Mu klánba tömörültek.

Andaron elfjei az évszázadok során testnélküli lényekké alakultak át, és a Bon-Tuna klánt alapították meg, hűek maradtak ősi hagyományaikhoz, nem hatott rájuk semmiféle változás.

A tündérek később úgy lettek ismertek, mint a Mirhur klán. Pici, intelligens imádni való lények voltak, a varázslatok művelésének igazi mesterei.

Két évszázaddal később, a macskák, más nevükön Neved népe egyesült a Mirhur klánnal. A macskafélék és a tündérek örök barátságot kötöttek egymással.

Az emberek túlélői hozták létre a Parholn klánt. Hamar meghódították egész Andaront. Ambíciózusak, sokoldalúak voltak, de sajnos rövidebb életűek, mint a többi faj.

A klánok különbözősége számos ellentétet hordozott magában már a kezdeteknél, és ez később háborúkhoz vezetett. Rájöttek azonban, hogy a túlélésük Andaronban koránt sem biztosított, így hamar békét is kötöttek.

A rahu titokban egy inváziót készített elő. Hatalmas sereget toborzott, és Andaron ellen vonult. A klánok egyesített erővel le tudták győzni a betolakodókat, és visszavonulásra késztették őket.

A végső ütközetben, a mágikus kard, a Krawendyn Andaron katonáinak a kezébe került. Ezt a kardot az ősidőkben sötét energiákkal kovácsolták. Árnyak aurája vette körül a pengét. A katonák a parancsnokhoz vitték, ő pedig elrejtette egy biztonságos helyre, de a gonosz aura már hatást gyakorolt az emberekre, és az együttműködés közöttük semmivé vált. Újabb háború tört ki közöttük.

A nyolc védelmező isten megkereste Leyat, és elmondták neki, hogy hamarosan mi fog történni. Az istennő szörnyülködve látta, hogy teremtményei háborúban állnak egymással. Andaronba küldte a védelmező isteneket, hogy Parakeliust száműzzék e kontinensről mindörökre. Először a Krawendyn-t pusztították el. Miután a kard megsemmisült, képesek voltak a népek közötti háború megfékezésére.

De a rahu nem adta fel ilyen könnyen. Fogságba ejtett minden ostoba lényt, és elszigetelte őket a térségekben. A nyolc védelmező isten több pusztító csata után, egy mindent megsemmisítő áradatot zúdított Andaronra, mellyel gyakorlatilag megsemmisített minden életet. Csak néhányan élték túl, és nomádokként a kontinensen vándorolva éltek tovább.

Évszázadok teltek el, mire az élet visszatért a vidékre. Bár a gonoszt sem sikerült teljesen száműzni, újra elkezdődött csapataik toborzása.